Kiéleződött a verseny a zöld légkondicionálók kifejlesztésére.
A nyári hónapokban már hazánkban is szinte lehetetlen klímaberendezést vásárolni, a helyzet pedig világszerte hasonló. A helyzet iróniája az, hogy egyre jobban melegszik a bolygó, és ezáltal egyre többen vásárolnak légkondicionáló eszközöket, ami erősiti a Földünk felmelegedését.
A légkondik forgalma különösen a gyártó országok gazdaságokban rekordmennyiségű, mint például Kína, India vagy Japán. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) számításai szerint 2050-re a világ háztartásainak kétharmadában üzemel majd klímaberendezés. Ez azt fogja eredményezni, hogy az épületek hűtésére vagy adott esetben fűtésére elhasznált energia mennyisége megtriplázodhat.
A klímaberendezések kétféle módon is hozzájárulnak a felmelegedéshez: részben az energiafogyasztásukkal, ami az IEA szerint a globális áramfogyasztás 16 százalékát teszi ki, ami az ipari ingatlanokat nem is érinti. Emellett olyan vegyi anyagok szivároghatnak belőlük, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz.
A 2000 évek óta a klímaberendezések forgalma megduplázódott de energiafogyasztásuk még így is csak töredéke annak, amit fűtési céllal használunk.
Egyik égető probléma, hogy az első légkondicionálók 1902-es megjelenése óta a technológia nem sokat fejlődött.
Jelenleg világszerte mintegy kétmilliárd klímaberendezés működik, ezek majdnem a fele az USA-ban és a Távol keleten található. Persze, ma már jóval kisebbek az egységek, és akár telefonokról vagy más kütyükről is vezérelhetjük őket.
Ami maradt az alapvető működési elvük, amin változtatni nem tudunk: a meleg levegőt hőcserélő lamellákon vezetik át, amiket megfelelő hűtőközeggel hűtűnk le, majd a levegő által leadott meleg párát a kűltérbe vezeti a rendszer.
Azonban, ha megsérülnek ezek a tekercsek, a hűtőközeg kiszivároghat a légkörbe, ez pedig komoly problémát jelent. Az Európai Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint ezek a gázok Európa összes üvegházhatású emissziójának 3 százalékáért felelősek. Igy teljesen indokolt, hogy komoly környezetvédelmi változtatásokkal és megoldásokkal álljunk elő.
Erre vannak is kezdeményezések, csak néhány példa közülük.
Az amerikai Rocky Mountain Institute energiapolitikával foglalkozó 2018-ban a “ think tank 1 million rewards” programja, ami olyan klímaberendezések kifejlesztését vizualizálta, amelyeknek ötször kisebb a környezeti terhelése, az ára viszont legfeljebb a duplája a mostaniaknak. Ennek díjnak nyertesei a Daikin és a Gree a világ vezető két klímagyártója.
Eközben más cégek már olyan fejlesztéseken dolgoznak, amelyek a környezetre káros hűtőanyagok helyett más anyagokat használnak. A Cambridge-i Egyetem például olyan szilárd anyagokat tervezett, amelyek hatékonyan képesek lehűteni a levegőt. Az egyik ígéretes megoldásnak olyan műanyagkristályok tűnnek, amelyek nyomás hatására felmelegszenek, a nyomás csökkenésére viszont lehűlnek és lehűtik a körülöttük lévő levegőt is.
Léteznek ennél jóval ambiciózusabb megoldások is: a Sky Cool nevű kezdeményezés például egyfajta különleges hidegtetös eljárást dolgozott ki. Olyan tetőpaneleket fejlesztettek, amelyek a 3M egy különleges bevonatának köszönhetően még közvetlen napsütésben is akár 8 Celsius fokkal hidegebb tud maradni, mint őt körülvevő levegő hőmérséklete. A paneleken keresztülpumpált folyadék lehűlve bejut az épületbe, ahol lehűti a helyiségeket, az ott felvett hőt pedig kivezeti a külvilágba. A rendszert 2019-ben egy kaliforniai szupermarketben tesztelték, és az előnye az volt, hogy lényegesen kevesebb energiára volt szüksége és 15 százalékkal tudta csökkenteni a villanyszámlát.
Egy szintén kaliforniai cég, a Gradient pedig speciális hőszivattyúkkal képzeli el a légkondicionálás jövőjét. Bár ez a rendszer is hagyományos villamosáramot használ, ha ezt megújuló forrásokból lehet fedezni, a klímaberendezések működésének máris jelentősen csökkenhet a környezeti terhelése.
